Iha tinan 2003, Skolapios hala’o Kapítulu Jenerál iha Roma, husi ne’e aprova tiha proposta atu hahuu iha Manila Semináriu Internasionál ida ba foin-sa’e sira husi nasaun sira aziátiku nian (Indonézia, Vietnam, Timor-Leste,…). Ho ideia atu hahuu prosesu fundasaun iha nasaun sira ne’e ho formasaun ba kandidatu dahuluk sira atu nune’e ikus mai ho sira bele komesa marka prezensa iha nasaun foun sira ne’e.
Foin-sa’e Indonézia oan balu ne’ebé hetan kontaktu ho Skolápios ne’ebé halo viajen husi Filipina ba Indonézia hodi aprezenta vokasaun Skolápia, liuliu iha illa Timor, tamba ami koñese relijiozu no relijioza sira balu ne’ebé tulun ami iha serbisu ida ne’e, hahuu sira nia formasaun iha Manila. Ikus mai, sira balu kontinua sira nia formasaun iha Madrid.
Iha Kapítulu Jenerál 2009 Vice-provincia Japaun-Filipina husu kolaborasaun husi Provinsia seluk hodi prepara fundasaun iha nasaun sira ne’e. Provinsia foun Betania husi Provinsia Skolápia Española nian simu dezafiu ne’e hodi hahuu fundasaun foun iha Indonézia no Timor-Leste.
Iha Setembru 2011, Skolápios Betania organiza viajen dahuluk ba Indonézia hodi haree posibilidade ba fatin sira atu hahuu fundasaun iha ne’ebá. Depois haree tiha fatin barak ikus mai konklui katak Atambua mak fatin di’ak liu atu hahuu ami nia komunidade dahuluk. Ami sei iha hela Amu-Bispu nia liafuan di’ak ne’ebé simu ami ho liman rua (“nesesidade prinsipál husi ami nia dioseze mak edukasaun, imi Orden edukativa ida: benvindu!), ho belun sira husi ne’ebá fasilita hela ami ba pasu sira dahuluk nian (Ma. Yasinta, RVM; Sr. Petrus, Claretianos…) no ho sirkunstánsia katak vokasaun sira dahuluk nian husi fatin ne’e natoon ona.
Iha Fevereiru 2013, Skolápios dahuluk nain rua too iha Indonézia ho funsaun atu loke komunidade no hahuu misaun iha fatin ne’ebá: Victor Gil (España) no Marcelino Leo Lando (Indonézia). Fulan balu liu tiha aumenta Anthony Redy (India) no Injonito da Krus (Indonézia). Liu tiha tempu balu too mós José Mario Ramírez, Judie Barsanas (sira rua Filipina), no Martín Bravo (Colombia).
Padre Jenerál la’o tuir ho di’ak iha pasu sira dahuluk ba misaun foun ne’e no inklui hala’o viajen barak hodi hatene fatin, ko’alia ho Amu-Bispu no tulun ami halo dizernimentu ba ami nia desizaun sira. Ninia konsellu mak atu hahuu sein projetu ida prekonsebida, no sei husik hela ba realidade mak halo ami hanoin-hetan atu komesa ami nia misaun husi fatin ne’ebé.
La kleur de’it ami hahuu oferese ona aprendizajen lian Inglés iha lokarik ba labarik sira husi bairu Tini (Atambua) iha uma ne’ebé ami aluga. Oras aula nian hotu tiha ami halimar ho sira. Nune’e kuda hela fini ba fututu “Learning with Calasanz” ne’ebé tinan rua tuir mai hola forma iha ami nia komunidade foun iha Nekafehan.
Ami balu komesa hanorin mós iha eskola balu dioseze Atambua nian (Don Bosco, Surya, St. Yosef). Fulan balu liu tiha, depois koñese liu tan situasaun edukativa no ko’alia ho ema barak iha fatin ne’ebá ami komprende katak ami nia kontribuisaun inísiu ba situasaun edukativa bele liu husi asrama ida ho objetivu atu simu labarik mane sira husi fatin rurál ne’ebé presiza mai iha sidade hodi eskola iha Pre-Sekundária no Sekundária. Ami haree katak labarik sira ne’e dalaruma falla iha estudu tamba la iha atensaun no akompñamentu, bainhira hela dook husi sira nia familia. Asrama bele fó formasaun integrál ida ba sira. Ami deside hahuu konstrusaun ba asrama ne’ebé ikus mai bele simu eskola oan sira dahuluk nian iha 2016. Asrama ne’e bele simu labarik Pre-Sekundária no Sekundária too nain 100.
Ho aspirante (grupu dahuluk komesa sira nia formasaun iha fulan Agostu 2015) sira nia tulun haforsa liu tan “Learning with Calasanz” no númeru labarik sira aumenta husi loron ba loron. Agora Learning with Calasanz la’os hanorin de’it Inglés, maibé materia sira seluk mós, arte, formasaun moral no relijiaun, orasaun,… no halimar.
Iha fulan Jullu 2016 hahuu loke iha Jogja komunidade Skolápios daruak iha Indonézia ba estudu universitáriu iha área edukasaun no formasaun ba pre-novisiu no júnior sira. Fo-foun iha júnior no pre-novisiu hamutuk nain 18 no Amu-lulik nain 2 (Víctor no Jesé Mario). Ikus ne’e, ami iha uma 2, ida ba júnior sira no ida seluk ba pre-novisiu sira. Uma pre-novisiu nian ne’e foin mak hahuu iha fulan Maiu 2020 ne’e. Ohin loron, iha Jogja sura Júnior no pre-novisiu sira hamutuk nain 40.
Iha Janeiru 2020 Pe. Daniel Hallado muda ba Dili hamutuk ho Júnior nain 2 hodi planu ba komunidade Skolápios dahuluk iha Timor-Leste.
No aventura ida ne’e sei kontinua…
Recent Comments